A mélységélességről

A mélységélesség általános szabályai szerint az élességi tartomány három értéktől függ. A tárgy távolsága, a rekesz értéke és az optika egyéni jellemzői. Ha ez utóbbit kiemeljük a képletből, mert azt mondjuk, hogy itt nincs túl nagy szórás optikák között, akkor is marad két változónk. Egyes optikák adnak támpontot arra, hogy tárgytávolság és rekesz függvényében milyen mélységélességre számíthat a fotós, mert ez rajta van az optikán. De nem túl nagy divat ezt mostanában feltüntetni. De a jó hír az, hogy ez kizárólag optika függő, vagyis fullframes és cropos gépen is ugyanazt az értéke jelenti.

Van egy ökölszabály, ami azt mondja, hogy a az élességi tartomány a fókuszban lévő tárgy előtt 1 egység, mögötte 2 egység távolságra helyezkedik el. Vagyis minden, ami ebbe a 3 egység tartományban található jobbára élesen szerepel a képen. Az, hogy mekkora ez a 3 egység tartomány azt meghatározza a tárgy távolsága és ez méterben kifejezhető. Ezt szokták feltüntetni az egyes objektíveken lásd a mellékelt ábra, ahol a 0.5 (fél) méterre lévő tárgy esetében a 22-es rekesznél a tárgy előtt 0.05 méterre (5cm) és mögötte 0.1 méterre (10cm) az élességi tartomány. Vagyis ami a tárgy előtt van 5 cm-rel és mögötte 10 cm-rel azok még élesen látszódnak a képen.

melysegelesseg1   melysegelesseg4

Felmerülhet a kérdés, hogy miért merem kivenni a három változó közül az optika egyéb jellemzőit (pl. nagylátószög, tele, szuper tele). Azért, mert ez nem kavar bele lényegesen a képalkotásba speciális eseteket kivéve, amit lentebb részletezek.

Itt elérkezünk egy nagyon érzékeny pontra, amely komoly vitákat eredményezhet. Ugyanis tévhitek élnek az emberekben. Miszerint a nagylátószög kiterjeszti a teret, a teleobjektív pedig összenyomja a teret. Ez nem így van! Minkét típusú objektív ugyanazt örökíti meg, csak többet, vagy kevesebbet mutat a térből.

Vegyünk egy ideális világot, ahol nem számít az, hogy a képbe milyen mértékben nagyítunk bele. Nem lesz pixeles a kép, hanem minden részletet látható lesz. Ebben az esetben tökéletesen mindegy, hogy nagylátószöggel, vagy telével fotózunk. Mert a nagylátószögű képbe nagyítva is megkapjuk azt a látványt, amit egy teleobjektív ad. De az érthetőség kedvéért nevezzük át az objektíveket. Van nagylátószögű és kislátószögű objektív. Ezek a látószög értékek általában ismertek az objektívek esetén.

Egy Canon 15mm-es objektív horizontális látószöge 141.5 fok, egy Sigma 800mm-es tele (kislátószögű) objektív látószöge 3.1 fok. Elkészítek egy képet a két objektívvel egy folyosóról a fentebb vázolt ideális világban, vagyis tetszőleges mértékben bele tudok nagyítani (csökkenteni a látószöget) a Canon objektív képébe. Ha elérem a 3.1 fokos látszószöget a nagyítással, akkor ugyanazt a képet kapom. Lásd az alábbi képet ami 22mm-en készült. Ebbe belenagyítva kapok egy olyan képkivágást, ami olyan mintha telével készítettem volna, csak a világ nem ideális, mert a részletek a pixelesedés miatt elvesznek.

melysegelesseg2   melysegelesseg3

Visszatérve az eredeti témára. Van még egy összefügés a gyújtótávolság és a tárgytávolság között. Azonos rekeszértéknél és tárgytávolságnál a kisebb gyújtótávolságú objektívnek nagyobb lesz a mélységélessége, mint a nagyobb gyújtótávolságú objektívnél. 

Van még egy ronda kifejezés, amit úgy neveznek, hogy „hiperfokális távolság”. Itt lehetne képleteket felhozni, de egyszerűbben is meg lehet fogalmazni. Képzeljük el, hogy az élességállításnál majdnem a végtelenig tekerjük el az objektívet és ekkor az objektíven található végtelen jelzés az „Élesség kezdete” és „Élesség vége” közötti területen található. Ebben az esetben elméletileg minden éles, ami a fotózás során kiszemelt tárgy mögött található Ezt a távolságot nevezzük „hiperfokális távolságnak”, ekkor az élesség a tárgytávolság felénél kezdődik. 

Ha megnézed a nagylátószögű objektíved, vélhetőleg a végtelen előtt azt látod, hogy 3 (méter). A teleobjektíved esetében ez vélhetőleg 10-15-20 (méter). Vagyis, ha a telével ugyanoda állítod az élességet a fentebbi példa alapján, ahová a nagylátószögű objektívedet, akkor lehet olyan szituáció, amikor a telével nem a végtelenben van az élesség tartománya az adott rekesszel, így lehetséges, hogy nem lesz minden éles a háttérben.

Most már gondolom érted a lényeget. Lehetne ezt még bonyolítani, de nem szándékom. Inkább a fentebbi ismereteket helyezném át a gyakorlatba.

Makrófotózásnál az aljnövényzet eltüntetésénél alkalmazzuk azt a technikát, hogy az objektív elé helyezünk valami „tereptárgyat”. Ez lehet fű, föld, kő, stb. Ezt minden esetben olyan távolságra helyezzük, ami már a közelebbi élesség tartomány előtt van, így homályosan látható, viszont szépen kitakarja a kép alsó területét.

Sok esetben „takarítjuk” az aljnövényzetet. Ez leginkább a falevelek, az élességi tartomány hátsó részében található, de még élesen megjelenő képelemeket tüntetjük el. Ez természetesen nem feltétlen az aljnövényzet tépkedését jelenti. Hiszen egy virág körül lehet olyan védett növény, ami fotózás szempontjából nem jelentős, de természetvédelmi értéke van. Ezeket valamilyen ügyes módon kell kihajtani a kép látószögéből és rögzíteni a fotózás idejére.

Tájképek készítése esetén, bár lehet, hogy nem vagy tisztában azzal, hogy a „hiperfokális távolsággal” dolgozol, de ezt alkalmazod, hiszen egy távoli pontra helyezed az élességet. Ezzel garantált, hogy a kép minden pontja éles lesz a távolban.

melysegelesseg5   melysegelesseg6