Kép méretezése

Hazaérkeztünk a fotózásból, de máris nyaggat a barát, az ismerős, a rendezvény szervezője, vagy csak a klub vezetője, hogy küldjél már képeket. Nagy nehezen ráveszed magad, hogy leválogasd az elkészült 586 képből azt a 15-20 képet, amivel már nem hozol szégyent magadra. Kicsit még módosítod a leválogatott képeket, megvágod, beállítod a szinteket. Kész!

De még mindig ott a gond, hogy ezek brutálisan nagy képek 6-7MB egy kép, hosszú oldala több ezer pixel. Pedig akinek erre szüksége van, az csak 800 pixel, jobb esetben 2000 pixel hosszú oldali méretben igényli a képeket. Az sem elhanyagolható, hogy ezek a kisebb méretű képeknek a fájlmérete is kisebb. Nagyon nem mindegy, hogy 120-140MB-ot kell valakinek eljuttatni elektronikusan, vagy csak 6-8MB-ot, amit akár két emailbe csatolva is el lehet küldeni. 

Át kell méretezni a képet. Majd menteni új néven JPG formátumban. A mentésnél a JPG minőség beállításnál elegendő a 12-es skálán a 10-es minőség. Ez bőven elegendő arra, hogy webre kerüljön ki a kép, vagy emailben küldjük át másnak. Ha már nyomtatni kell, akkor a 12-es minőséget kell választani. 

Egy fizetős (Photoshop) és egy ingyenes (FastStone) programot nézünk meg, hogy miként lehet ezt megoldani. 

Átméretezés Photoshopban: 

meretezes1

A kép átméretezéséhez az Image/Image Size ablakot kell megnyitni, ahol három fő rész található. Az első szekcióban a kép pixelben mért méretét módosíthatjuk. Ezt lehet konkrétan pixelben, de lehet százalékosan is megadni. Mindkettőnek ugyanaz a hatása, a kép pixel méretét módosítja. Napi használat alapján a pixelben számolt mérettel dolgozunk. 

Ahhoz, hogy a következő rész érthető legyen tisztában kell lenni néhány fogalommal. Meg kell érteni azt, hogy mit látunk a képernyőn és mi látható egy nyomtatott képen.

Képernyő esetében, és ez kiemelten igaz az LCD képernyőkre, határozott méretű képpontokból áll össze a kép egésze. Ezek nagyon apró négyzetes pontok, még kiváló látással, egész közelről szemlélve is csak nehezen kivehetők ezek a képpontok a monitoron. Ehhez képest ezek a képpontok 3 részre osztódnak. Egy piros (Red), egy zöld (Green) és egy kék (Blue) sávra. Ezért is hívják ezeket a monitorokat RGB monitornak, mert a három szín különböző fényerejéből keverik ki a képernyőn látható színeket. Az alábbi két ábra ezt szemlélteti. Az első ábra egy elméleti ábra, hogy miként néz ki egy ilyen mátrix, a második kép pedig egy tényleges fénykép a monitorról. 

meretezes3   meretezes4

Egy átlagos monitoron 72-96 pont van egy inch (2.54 cm) szélességen. Ennek a mértékegysége angol nyelven Point Per Inch (PPI).

Nyomtatásnál is van egy ilyen mérőszám. Minden nyomtatónak van egy olyan tulajdonsága, hogy milyen sűrűséggel tudja a felületre felvinni az egyes pontokat.  Ez angol nyelven Dot Per Inch (DPI). Kicsit szerencsétlen helyzetben vagyunk, mert magyar nyelven a "Pont" szó angol nyelven "Point" vagy "Dot". Vagyis a PPI és a DPI fordítása magyarul ugyanúgy "Pont per Inch" (pont/inch). De ez ne zavarjon meg bennünket, mert gyakorlatilag nincs jelentősége. LCD képernyő és nyomtató esetén is ugyanazt jelenti. Egy Inch (2.54 cm) hosszúságban ennyi pont látható. 

De fontos tudni, hogy a DPI kifejezést kizárólag nyomtatás esetén használják. Ez a nyomtató mérőszáma, azt határozza meg, hogy a nyomtató milyen maximális felbontásra képes. Természetesen az adott DPI értéknél kisebb felbontást is képes nyomtatni a nyomtató, de ugyanúgy, ahogy egy képernyőn nézett 800×600-as képet is meg lehet nézni nagyítva, mondjuk 1600×1200-as méretben, de ekkor már szétesik a kép, a nyomtató is interpolálja a képet és gyengébb minőségben nyomtatja ki. Tehát a nyomtató esetében is igaz, hogy a tökéletes kép készítéséhez az elérhető legjobb felbontást kell alkalmazni. 

Ha ezekkel a fogalmakkal nem voltál eddig tisztában, akkor már biztos elvesztél a vetített és nyomtatott képpontok erdejében. Mégis nagyon fontos megérteni, a különbséget a kettő között. Mert nem mindegy, hogy PPI-ről, vagy DPI-ről beszélünk. 

Egy 800×600 pixel méretű kép a képernyőn 800×600 lesz, független attól, hogy 72 DPI, vagy 1200 DPI van beállítva egy kép esetén. A képernyőnek, vagy vetítőnek PPI felbontása van. Nem véletlen, hogy a Photoshop két külön keretezett részen szerepelteti a kép pixelben meghatározott méretét és a kép centiméterben és DPI-ben meghatározott méretét. Nyomtatásnál már óriási a különbség, mert a 72 DPI-s kép ~28 cm szélesen nyomtatható, mert egy inch szélességben csak 72 pont lesz, míg az 1200 DPI-s képnél már 1200 pont lesz egy inch szélességen, ami alig több mint 1.5 cm. 

A második szekció pont ezt határozza meg, hogy nyomtatásnál mekkora képet szeretnénk nyomtatni, itt lehet megadni a kép felbontását (DPI) és a centiméterben (vagy egyéb más kiválasztott mértékegységben) a méretét. 

Annak ellenére, hogy digitális megjelenítésében nekünk mindegy a DPI és a nyomtatási méret, a Photoshop újraszámolja a kép pixelben meghatározott méretét ha módosítjuk a kép centiméterben és DPI-ben meghatározott méretét, hogy a kiválasztott nyomtatási méretnek megfelelő mennyiségű képpont álljon rendelkezésre. 

A fentebbi példánál maradva, ha van egy 800×600-as képünk, azt normál esetben 300 DPI felbontásnál adatvesztés nélkül 6.77×5.08 cm-ben lehet kinyomtatni. De ha ezt a képet 30×40 cm-esben akarjuk nyomtatni szintén 300 DPI felbontással, akkor a Photoshop a pixelben mért értékeket 4724×3543-ra módosítja, mert ez felel meg az általunk használt követelményeknek. Vagyis felnagyítja a képet, amitől egy ilyen kis kép szétesik, eltűnik róla minden élesség, annak ellenére, hogy a program megpróbálja a tudásának megfelelően a látványt megtartani. De nincsenek csodák, ha nincs meg a részlet, azt már a program nem tudja becsempészni a felnagyított képbe, csak az adott képpontokat nagyítja fel és a mellette található képpontok alapján próbál egy elfogadható látványt alkotni.

Ennek ellenére, elég jól tűri a kép a nagyítást, mert teljesen más a nyomtatott hatás, mint amit a képernyőn látni. De hosszabbik oldalon 3000 pixel méretű képnél kisebbet már nem igazán jó 30×40-be nagyítani. Ezért is mondjuk, hogy ne legyen túlságosan megvágva a kép. 

Ha a fentebbieket megértetted és esetleg pályázatra adsz be képet, ahol a kikötés az, hogy a kép hosszabbik oldala maximum 1500 pixel lehet és a felbontás 300DPI, akkor egy kicsit kuncogva beállítod a kép méretét 1500 pixelre és nem foglalkozol a DPI mérettel. Sajnos a fentebb leírtakkal nincsenek tisztában a pályázat kiírói. 

Van még a harmadik szekció, ami a kapcsolók és az egyikhez tartozó legördülő lista. (1)

Scale Styles (Stílusok méretezése): Ez normál esetben nem használjuk. Ha képen olyan rétegek találhatók, melyekhez stílusokat alkalmaztunk, az átméretezett kép effektusainak méretezéséhez be kell jelölni ezt a kapcsolót.

Constrain Proportions (Méretarány megtartása): Ez legyen bekapcsolva, mert ebben az esetben automatikusan megmarad a kép méretaránya. 

Resample Image (Kép újraszámítása): Talán ez az egyik legfontosabb dolog, amire figyelnünk kell. Ugyanis nem mindegy, hogy a képet kicsinyítjük, vagy nagyítjuk. A listából választhatjuk ki, hogy az átméretezés során miként módosítsa a képet a program. 

  • Nearest Neighbor (Átlagoló): Gyors, de kevésbé pontos módszer a képen meglévő képpontok másolásához. Ez a módszer használható az élsimítás nélküli szegélyeket tartalmazó illusztrációk esetén az éles szegélyek megőrzéséhez és egy kisebb fájl létrehozásához. A módszer azonban egyenetlen hatást eredményez, amely akkor válik láthatóvá, amikor egy képet torzít vagy méretez, illetve többszörösen módosít egy kijelölést.
  • Bilinear (Kettős lineáris): Ez a módszer a környező képpontok színértékei átlagolásával ad hozzá képpontokat. Közepes minőségű eredményt nyújt.
  • Bicubic (Kettős köbös): A környező képpontok értékeinek vizsgálatán alapuló lassabb, ugyanakkor pontosabb módszer. Az összetettebb számítások használatával a Kettős köbös az Átlagoló vagy a Kettős lineáris módszernél finomabb színátmenetet eredményez.
  • Bicubic Smoother (Köbös simább): Jó módszer a képek nagyítására ez a Kettős köbös interpoláción alapuló, ugyanakkor simább eredményt biztosító eljárás.
  • Bicubic Sharper (Köbös élesebb): Képméret csökkentésére szolgál ez a fejlesztett élesítéssel rendelkező, Kettős köbös interpoláción alapuló módszer. A módszerrel megtarthatók az újraszámított kép adatai. Ha a Köbös élesebb eljárással túl élessé válnak a kép egyes területei, használja a Kettős köbös módszert.

Ehhez nem nagyon kell további magyarázatot fűzni. Leméretezésnél a Bicubic Sharper, vagy a Bicubic ajánlott. A kép nagyításánál a Bicubic Smoother. Az átméretezés eredményétől függően szükség lehet egy kis utólagos élesítésre is. 

Ha valakiknek nincs Photoshop, töltse le a FastStone Image Viewer-t www.faststone.org/download.htm

Ez egy képkatalogizáló program, olyan mint az ACDSee, de magyar menüre is átállítható. (Settings/Language Beállítások/Nyelv)

A Photoshop méretezés leírása után már pofonegyszerű megérteni ennek a programnál a méretezést. 
A programban a Szerkesztés/Átméretezés menüben lehet magadni a méretet. Célszerű itt is az oldalarányok megőrzését bekapcsolni, illetve a szűrés téglalapban alul a Bicubic (Kettős köbös) beállítást használni.
(E programmal is sok mindent meg lehet csinálni, vágni, élesíteni stb.)

meretezes2

(1) Forrás: Photoshop / A kép mérete és felbontása