Cigánybúcsú Csatkán

CsatkaCsatkán évfordulót ünnepeltek. 150 éve volt, hogy a hagyomány szerint a Szűzanya egy fényes hajnalon megjelent, és maga jelölte ki a tiszteletére építendő kápolna helyét. Ezt a kápolnát két évvel később szentelték fel, ami a mai napig is áll. Ez a helyszín azóta búcsújáró hely, utóbbi évtizedekben a cigányok legnagyobb búcsújáró helyévé vált, minden évben Kisboldogasszony (népiesen Kisasszony) napja, vagyis Szűz Mária születésnapja hétvégéjén tartják.

Persze mondhatnám azt, hogy ez romabúcsú, a ma használatos politikailag korrekt kifejezéssel. De nem teszem, mert a búcsújárók is cigányoknak nevezik magukat, és ez bizony a Cigánybúcsú.

Már évekkel korábban hallottam róla, de még soha nem jártam itt. Aki már járt erre korábban azt mondta, hogy a rendezvény feledhetetlen, fotózás szempontjából pedig egyáltalán nem jelent gondot. A résztvevők kedvesek, örömmel veszik, hogy valaki szeretné megörökíteni a látogatásukat a helyszínen. Az információ helytálló. Gyakorlatilag sokkal nehezebb a fotózást befejezni, mint elkezdeni.

CsatkaKorán érkeztünk Csatkára, a parkolónak kijelölt terület gyakorlatilag üres volt. Így előbb terepfelméréssel kezdtük. Előbb az kajasátorok mellett haladtunk el, majd elértük a kegytárgyakat, gyertyákat árusítókat. Itt aztán volt minden. Kínai agyaghadsereget megszégyenítő méretben és mennyiségben lehetett angyalkákat, illetve a Bibliából ismert személyek szobrait vásárolni.

Lassan, de biztosan jöttek az emberek. Ahogy az idő telt, egyre többen. Bár sokan mondták, hogy az idei rendezvényen nagyon kevesen vannak. Múlt évben sokszorosa volt a résztvevők száma, mint ebben az évben. De szerintem így is rengetegen voltak. A cigányasszonyok és lányok felvették a legszebb ruháikat, a férfiak és legények többsége is ünneplőbe öltözött, ahogy a gyerekek is.

Csatka  Csatka  Csatka IL 07  Csatka Csatka

Így jöttek el a búcsúba, ahol szinte mindenkinek a gyertyagyújtás volt az első feladat. Különböző okokból: halottaik emlékére, vagy a család boldogsága érdekében, vagy csak egyszerűen Szűz Mária tiszteletére.

CsatkaCsatkaCsatkaCsatkaCsatka

 Csatka CsatkaCsatkaCsatka

Van még egy érdekesssége a csatkai kápolnának. Az áldozatkész hívek díszes ruhákat varrnak, illetve varratnak a csatkai Mária szobornak, és a misék előtt „öltöztetik" a szobrot.

Csatka Csatka

Nem szabad megfeledkezni a helyszínen csörgedező forrásról sem, vizének csodatévő erőt tulajdonítanak. Az idelátogató hívők mindegyike visz haza a forrás vizéből. 

Nehéz a rendezvényről szavakban beszámolni. Ezért is mellékeljük a képeinket, mert leginkáb így lehet bemutatni a Cigánybúcsún hangulatát.

De mindenképpen fontosnak tartom megjegyezni, hogy itt minden kölcsönösségi alapon megy. Sok esetben a képek készítése úgy történt, hogy megígértük a képek szereplőinek, hogy küldünk képeket. Sok e-mail címet gyűjtöttünk be és el is küldjük az általunk készített képeket. A kölcsönösségi alap egyik nagyon jó és számomra meghatározó pillanata volt, hogy kostolót kaptunk a faszénen sült bárányból. Ijesztő kinézete ellenére ezek nagyon finom falatok voltak.

Csatka  Csatka Csatka Csatka

CsatkaCsatka Csatka Csatka Csatka

Ha időnk engedi, jövő évben is megyünk. Fantasztikus élmény volt az a szeretet, amit kaptunk és az a közvetlenség, amit megtapasztaltunk.

Egy jellemző eset:

– Melyik újságnak fényképeztek? – szólított meg egy cigány családfő.
– Egyiknek sem, csak magunknak – mondtam. Mire a rögtön kaptam a választ:
– Akkor fényképezd le a szeretetet! – és már állította is csoportba családtagjait a készülő fotóhoz.