Norvégiai útiélmények 2. rész

Flatanger sirályokFolyatódik Vass Zoltán háromrészes norvégiai kirándulásának beszámolója.

A célállomások Flatanger és Runde.

Flatanger

Lauvsnes kikötőTervünk szerint itt Lauvsnesben volt a szállásunk. Az idő gyönyörű volt. A korábbi esőnek köszönhetően a napsugarak vidáman szikráztak a vízcseppeken. Elegem volt az autózásból, ezért a szállás elfoglalása után rövid alvást terveztem, de ebből természetesen nem lett semmi, mert a látványtól percek alatt elillant a fáradtságunk. A táj érdekessége és szépsége azonnali felfedező útra sarkallt.

Nyugalom tengereÍgy voltak ezzel a többiek is, mert szinte senki sem pazarolta pihenésre a drága időt. (Ennek később az lett a következménye, hogy bármikor, bárhol, bármilyen helyzetben, el tudtunk aludni, akár állva is.) Azonnal elkezdtük a felfedezést, és az itt eltöltött néhány nap alatt sikerült bejárnunk a környék nagy részét. Itt adódott a legkiválóbb lehetőségünk, hogy begyakoroljuk a repülő madarak fotózását. Ennyi sirályt egy helyen, még soha nem láttam. Hatalmasak voltak és gyönyörűek. Láthatóan kedvelték a magunkkal hozott – utólag ehetetlennek bizonyult – ciabattát. Ennek célzott dobálásával irányítottuk a sirályokat a fényképkészítéshez legmegfelelőbb röppályára.

Színes házak  Sirályetetés

Az este feltámadó szél azonban folyton elfújta a könnyű zsemledarabokat, ezért bementünk a kikötői boltba, ahol a helyiek tanácsára, zsákos kutyaeledelt vettünk. Ezt súlya folytán jól lehetett dobni, és a sirályok is szerették. (Maga a bolt igen érdekes vegyeskereskedés volt. Élelmiszerbolt, posta, gyógyszertár és benzinkút egyben.) Hosszú kirándulásaink során megannyi csodát láttunk; hihetetlenül szürreális fényeket, szivárványokat, éjféli napot, és jöttünk haza sűrű erdőben éjjel egykor, világosban. Éjszakának az éjfél és a hajnali 3 óra közötti idő tekinthető ott, de még ilyenkor is lehetett kézből exponálni. A fjordok közt varázslatos tükröződéseket lehetett fotózni.

Hármas naplemente  Tükröződések  Csónak a tükrön

Egy dolgot lehetett nehezen; villanypóznamentes képet komponálni. Rengeteg kis vízierőművet láttunk, ezért a villanyáram, még a legeldugottabb helyeken is bőséggel áll rendelkezésre. Az idő továbbra is gyönyörű volt, hamar eltelt a négy nap és továbbindultunk túránk következő helyszínére, az általam leginkább várt célállomás.

Runde

Runde felé félutonSzokás szerint esőben utaztunk és érkeztünk, de ezután ismét kisütött a nap és továbbindulásunkig úgy is maradt. A szállásunk az egyik zsebkendőnyi szigetecskén volt, amit hidak kötöttek össze a többi kisebb-nagyobb szigettel, így Runde szigettel is. Alvásra itt sem pazaroltunk túl sok időt, mert e szigetek idilli látványával lehetetlen volt betelni. Legszívesebben napokig csak barangoltam volna egyik szigetről a másikra, annyira varázslatos volt a látvány. A sziget maga a paradicsom. Madárparadicsom. Egyik oldala lankásan kezdődik, majd fokozatosan felcsap 330 méterre, az átellenes oldala pedig egy több mint 200 méteres, megközelíthetetlen sziklafal.

Runde szállás  Runde híd

Sziklák a tengerbenKülön élmény volt ezt a szakaszt körbehajózni, és látni a több százezer madár lakhelyét, amit csak így és csak innen lehetett megfigyelni. Időnként teljes volt a Hitchcock hangulat. Amikor a hajó nagyon megközelített egy hatalmas sziklafalat, aminek hűvös árnyékában több tízezer madár repkedett és vijjogott, a hátamon minden szál szőr külön felmeredezett. A hajóskapitány egy oslói tanárember volt, aki úgy döntött, hogy inkább ezt a foglalkozást választja (meg tudtuk érteni) és itt, ezen a csodás szigeten telepedik le. Persze a szigetlátogatás igazi fénypontja, az általam képek alapján már nagyon megkedvelt, Lundák megpillantása volt. Ezt a látványt nem adták ingyen, mert olyan meredek hegyet kellett megmászni, hogy majdnem kinyúltam. Hát… mit is mondjak, fényképen is aranyosak voltak, de a valóságban teljesen lenyűgöztek. Órákon át bámultam őket, mert lehetetlen volt betelni velük. A természet csodái ők. Kövér kis hordók, kis felületű szárnyakkal, hatalmas csőrrel, hihetetlen bájjal. A sziget tetejéről a legszürreálisabb naplementét láttam. Az itt eltöltött 3 nap dönttette el velem, hogy ide még mindenképp vissza kell térnem. Sajnos hamar elteltek a napok és indulnunk kellett tovább a Jostedal nemzeti parkba. Eredetileg a Geiranger fjordhoz mentünk volna és onnan tovább a Luster fjordhoz, de olyan ítéletidőt jelentettek Geirangerből, hogy módosítanunk kellett a programot. Viszonylag rövid – alig több mint 400 km-es - utazás után megérkeztünk túránk következő helyszínére a Luster Fjordhoz.